Kiürül Kelet-Magyarország, menekülnek a lakosok egyes régiókból

Megosztás

Jelentős számú belső migrációs folyamat zajlik hazánkban, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben nyilvánosságra hozott elemzéséből. Az állandó költözések száma a COVID–19-járvány idején jelentősen megugrott, majd 2022-ben, különösen pedig 2023-ban visszaesett, a tavalyi évben viszont már újra emelkedett. 2024-ben több mint 527 ezren költöztek az országon belül, az ország keleti és északi része etekintetben is nagy bajban van.

A belső migráció, vagyis belső vándorlás egy adott ország határain belüli költözést, lakóhely-változtatást jelent. A mobilisabb réteg jellemzően a gazdaságilag fejlettebb területek felé veszi az irányt a szélesebb körű munkalehetőségek, az oktatás, az egészségügy, vagy a lakhatási helyzet miatt.

2024-ben több mint 527 ezer fő vett rész a belföldi vándorlásban, közel 25 ezer fővel, 4,9%-kal több, mint az előző, 2023-as évben, viszont több mint 49 ezer fővel, 8,5%-kal kevesebb, mint 2018-ban. A belföldi vándorlásban résztvevők közül 243 ezren állandó, 285 ezren pedig ideiglenes vándorlók voltak.

A KSH által közzétett adatokat elemezve különösen szembetűnő a keleti és északi országrészek népességfogyása, itt jóformán az összes járásban több az elvándorló, mint a beköltöző.

Szolnok megye járásait illetően váltakozó kép rajzolódik ki. Míg a Tiszafüredi (4,9%) és a Jászberényi járás (1,2%) pozitív mérleggel zárt, addig a Szolnoki (-1,8%), a Jászapáti (-0,7%), a Törökszentmiklósi (-3,8%), a Kunszentmártoni (-0,6%) és a Karcagi (-8,5%) mínuszos.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendelkezett a legalacsonyabb népességmegtartó képességgel, emellett Hajdú-Bihar vándorlási mérlege is tartósan negatív volt az elmúlt hét évben.

A költözők többsége jellemzően a fiatal korosztályból kerül ki, elsősorban a 20–34 évesek váltanak lakóhelyet. A legtöbben a 25–29 éves korosztályból kerülnek ki, míg néhány évtizeddel ezelőtt még inkább a 20–24 évesek költöztek nagyobb arányban. Ez részben annak tudható be, hogy a fiatalok ma hosszabb ideig élnek a szüleikkel, azaz csak később hagyják el a szülői fészket.

Sokan a tanulmányaik befejezése után újra költöznek, amikor más városban telepednek le, mint ahol tanultak, így több alkalommal is megjelennek a statisztikákban. Azok is kétszer szerepelnek az adatokban, akik diplomázás után visszaköltöznek a gyerekkori városukba, mivel a rendszer mindkét költözést külön mozgásként rögzíti.

Pontvárás előtt: majdnem 300 ezer forint a fővárosban az átlagos bérleti díj

Kép:

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

.

Kapcsolódó cikkek